Csend volt. A sz�l is elt�nt, falev�l nem rezd�lt. S�t�t volt �s csend. Az erd� tisz�s�n �lt mindenki, �s csak v�rtak. Nem tudt�k, mire; az eg�sz erd� ezt a napot v�rta. Minden �llat, ember, t�nd�r. Ugyanis r�ges-r�gen, az id�k elfeledett tenger�n elhangzott egy j�slat: Ezen a napon mesz�letik a V�rvav�rt Gyermek. �gy hangzott a j�slat: "A gyermek, ki megford�tja sorstokat, elj�ve n�gysz�z �v m�lt�n, miut�n ezt kimondottam. Szeme b�b�jjal teli, sz�ja mosolyg�s - �s m�gis r�tok szabad�tja a azt, amire nem v�rtok de meg kell t�rt�nnie" Chiacacoe, a b�lcs j�s montda ezt n�gysz�z �ve Vidar erdej�ben. �s most Vidar minden lak�ja a Gyermeket v�rta.
Hirtelen, v�ratlanul, a koroms�t�t erd�t mennyei f�ny ragyogta be - a t�nd�rek mint a sz�l susog�s�t, hallott�k �jra Chiacacoe szavait. A Gyermek megsz�letett! V�gre! Itt a v�rt pillanat! Az erd� zsongott, �r�m�ben t�ncolt - a j�slat �rtelm�re nem gondoltak. Hisz a Gyermek megv�ltoztatja sorsukat - de hogy mi m�don, senki nem tudta. A m�lt hom�ly�ba vesz� Chiacacoe volt a titok �rz�je, most � is ott �lt a t�nd�rek k�zt, rejt�lyes mosoly j�tszadozott arc�n.
A kir�ly h�rn�ke l�pett a tiszt�sra.
-T�nd�reim, embereim, �llatok! Megsz�letett kir�lyn�tok gyermeke, aki az Isobel Aileene nevet kapta! Dr�ga kir�lyn�nk h�rom udvarh�lgy�t k�reti mag�hoz. Adairia, Marcail, Laire! Gyertek a kir�lyn�hoz.
A h�rom t�nd�r �sszen�zett. Mit szeretne t�l�k a kir�lyn�? Ek�zben a h�rn�k m�r be is vezette �ket a palot�ba, �s v�rtak.
-Tal�n azt szeretn�, hogy legyek a l�ny dajk�ja - mondta Marcail.
-Pont t�ged? De h�t neked gyermeked sincsen! - n�zett r� csod�lkozva Laire.
-Csendesebben! - sz�lt r�juk Adairia - Ha ilyen zajjal lesz�nk, ki fognak k�ldeni mindny�junkat.
A h�rn�k bevezette �ket a kir�lyn�hoz.
-Oylelle kir�lyn�, az udvarh�lgyek. - jelentette be �ket a h�rn�k.
A kir�lyn� mosolyogva tekintett r�juk.
-N�zz�tek a gyermekem! - susogta kedvesen. - Gy�ny�r� szemei vannak! A mai napt�l ti gondozz�tok, ha nekem nincs id�m re�.
-Mondtam, hogy dajka leszek! - jelentette ki Marcail diadalittasan.
Ek�zben a kisle�ny �rdekl�dve figyelte �ket. Nagy, z�ldesbarna szemeit r�juk emelte, mosolyra h�zta sz�j�t.
�gy kezd�d�tt Isobel �lete, a l�ny�, aki hatalmas dolgokat vitt v�ghez - egy jobb �s szebb j�v��rt.